Névnap

2016. augusztus 30. Kedd
Rózsa

 
A Nap kel 05:11-kor,
nyugszik 18:31-kor.
 

 
Holnap
Erika, Bella, Hanga
napja lesz.

Látogatók

21117
MaMa3
TegnapTegnap16
Ezen a hétenEzen a héten19
Ebben a hónapbanEbben a hónapban581
2012.02.24. óta2012.02.24. óta21117


Ezt a történetet majdani (reményeim szerint) feleségemnek: Bognár Móninak ajánlom. Hamarosan összeköltözünk...

( 9 Votes ) 

2008-ban a gazdasági helyzet Magyarországon nem tette lehetővé a kutatások finanszírozását, ezért tudósunk szerencsét próbál Amerikában. Ott minden eszközt megadnak neki a fejlesztéséhez. Elképzelése az volt, hogy lemásolja az emlősök légzésének technikáját, hogy ennek segítségével oxigénből nyerhessen ki tiszta energiát. Készített egy nanorobotot aminek segítségével kvantum méretekben videóra vehette a légzéskor lezajló folyamatokat. Megdöbbentő dolgot fedezett fel:

Van az atommag, körülötte elektronok keringenek, és a frissen készített mikroszkóp segítségével, az elektronok felszínét vizsgálták. Azonban olyan elképesztő mértékben rezgett, hogy a mikroszkópon keresztül emberi szemmel képtelenség volt követni. Ezért a nagyított videóképből készített egy állóképet. Egy a Naphoz hasonló égitestet pillantott meg az atommag helyén. Gondolta ha a videót több milliószorosára lelassítja akkor láthatja, hogy mi lehetett ez. Elgondolta, hogy a belégzés pillanatától a kilégzés pillanatáig égeti testünk az oxigént, ennyi ideig ég a csillag is. Ennek segítségével kiszámolta, hogy hányszorosra kell lassítani a videót.
Így élő organizmusokat fedezett fel. Szerves anyag (fa) molekuláit vizsgálta, és az elektron felszínét sűrű növényzet borította.

Később emberi molekulát vizsgál és megdöbbenésére embereket látott a mikroszkópon keresztül. Az atommag olyan, mint egy csillag és az elektronok bolygókként keringenek a mag körül, az atomok közt légüres tér van, mint az űrben.

Az elektronok mérhetetlenül gyors mozgása miatt, úgy tűnt, hogy igazából nem bolygókként keringenek az atommag körül. Azt látták, hogy egyes elektronok feltűntek majd eltűntek, sőt a nagy sebesség miatt úgy tűnt mintha egyszerre több helyen is jelen lennének. Ezért találták ki, hogy nagy mértékben lelassítják a mikroszkóp által adott kép felvételét. Így láthatóvá vált hogy az elektron ami eddig rendszertelennek tűnő mozgást végzett, most nemcsak hogy bolygóként kering az atommag körül, de látható vált a bolygó felszíne is. Ha egy tárgy mérete és tömege elég kicsi ahhoz hogy ne hasson rá a gravitációs erő (ami szoros összefüggésben van az idővel és térrel), akkor elképzelhető, hogy ott már máshogy telik az idő. Tehát ha egy elektron méretű műholdat tudna készíteni valaki, ami rádió jelet sugároz, és annak frekvenciáját pontosan be tudnák lőni, akkor simán meglenne a dimenzióáthidalás.
T
ovábbi fejlesztésekbe kezdtek hát és megalkották a távirányítható kvantumműholdat, amellyel tökéletes rálátásuk nyílhatott a bolygó élővilágára is.

Egyik tudós figyelmét nem kerülte el, hogy a mi naprendszerünkben 8 bolygó van ami ugye megfelel 8 elektronnak. A Napunk az atom, aminek 8 elektronja van, tehát nem más mint oxigén atom. A Naprendszer egyik bolygóján, Földünkön oxigén szükséges az élethez.

Főhősünk megvizsgáltatta saját öregedő sejtjeit: az elektronokat (bolygókat), a bolygó csillaga feketelyukká válva nyeli el. Az öregedő sejtek ezáltal az ő testéből egy másik dimenzióba térnek át. Abban a dimenzióban amelyikben főhősünk meghalt, ott meghal a sejt is, ezáltal főhősünk öregszik. Amikor minden dimenzióban életben marad főhősünk, akkor nincsenek elhaló sejtek, így öregedés sem fog létezni.

Ahogy vizsgálta saját sejtjeit a professzor, úgy tudatossá vált benne hogy a teste valójában egy univerzum, és ehhez hasonlóan minden emberi test egy-egy külön univerzum. Ahogy ezen tűnődött felmerült benne, hogy a testének különböző részei az univerzuma különböző területeinek felel meg. Ezért vállalt egy kockázatos kísérletet: az agysejtjeiből vett mintát. Felfedezte, hogy az ott élő népek ismerik azt a módszert, amivel hatalmas távolságokat léphetnek át egy szemvillanás alatt. Ezekkel a féreglyukakkal közvetítik a professzor agysejtjei a gondolatait. Van egy külön elhatárolt része az agyának ahol az emlékeket tárolják. A professzor gondol valamire, és az agysejtje elektronjának felszínén élő nép küldöttjei a féreglyukon át máris ott teremnek a memória területen, ahonnan előhívják a kigondolt emléket és továbbítják a feldolgozó központba.

Egy fejlődő embrióból vett mintában csillagrobbanással „keletkeznek” az új sejtek. Mint tudjuk az anyag nem vész el, csak átalakul. Ennek tükrében megállapíthatjuk, hogy nem is keletkezik. Akkor mégis hogyan jönnek létre az új csillagok? A meglévő anyag metamorfózisának eredménye az „új” anyag. Mit nevezünk tehát csillagrobbanásnak? Egy kósza elektron az űrben megérett arra, hogy szintet lépjen és a parányi nano méretéből átváltson arra a méretre, amit mi Földlakók ismerünk. Ha ezt a jelenséget egy űrtávcsővel figyelnénk meg, annyit látnánk az egészből, hogy egy szemvillanás alatt, erős, robbanásszerű fény kíséretében egyszer csak ott van az a bolygó, ami eddig nem volt ott.
Főhősünk az űrből vett minták alapján részletesebben is vizsgálta ezt a jelenséget és felfedezte hogy ez valójában nem más, mint a dimenzióugrás. A nanodimenzióból a bolygó átlép a makrodimenzióba. Ennek alapján arra következtetett, hogy más dimenziókban máshogy telik az idő, s ez magyarázatot adott arra, hogy miért van olyan hatalmas rezgése az elektronnak, és miért kellett lelassítani a mikroszkóp által adott képet.
Évek óta próbálnak a Földön jeleket fogni az űrből, és mindig is érkezett valamiféle zaj. Egyik tudósnak eszébe jutott, hogy egy nagyon hosszú időtartamot átölelő jelhalmazt, ha felgyorsítanak több ezerszeresére, akkor valami értelmes is lehet belőle. A kísérlet igaznak bizonyult, valamiféle zenének lehetett a pár másodperces töredéke. Tudósunk azzal magyarázta, hogy az emberi test, melynek része a mi bolygónk, egy olyan környezetben van, ahol van rádió lefedettség.
Új kísérletbe kezdett a tudós, a Földtől fényévekre, az űrben elhelyezett távirányítású kísérleti állomás segítségével. Arra próbált rájönni hogy mitől vált dimenziót egy nano égitest. Rengeteg sikertelen próbálkozáson esett át, már kezdte feladni próbálkozásait, közben a mélyen vallásosak tiltakoztak, hogy bolygó csak az Isteni szikra által születhet. Erre az állításra felfigyelt főhősünk és gondolta nem veszíthet semmit, kipróbálja. Erős sugárzásnak és nagyfeszültségű áramnak tette ki az űrben lévő molekulát, de ennek hatására megszakadt minden összeköttetés a kísérleti állomással. Ezzel majdnem egy időben az arizonai Hubble II szuperűrtávcsővel hatalmas, órákig tartó fényjelenséget észleltek a kísérleti állomás irányából. Mikor a fény megszűnt, egy addig még nem regisztrált bolygó állt a helyén.
Egy másik kísérleti projekt révén, főhősünk beosztottjai a rák ellenszerén dolgoztak, természetesen az újonnan felfedezett technológia segítségével. Az orvostudomány már régóta ismertté tette, hogy a rákos sejtek elpusztítják a környező ép sejteket. Az újonnan felfedezett dimenzióban megfigyelhetővé vált, hogy a rákos sejt belsejében élők túlszaporodtak. Tönkretették a saját bolygójukat és sorról sorra „felélik” az összes környező, számukra lakható bolygót. A probléma viszont az volt, hogy, bár meg tudták figyelni a jelenséget, változtatni nem tudtak rajta.
Ezzel párhuzamosan, fejlett technológiájú eszközök molekuláit is vizsgálták. Egy paradicsom növény kvantum-mikroszkópikus felületén emberszerű, de azoknál sokkal fejlettebb intelligens lények éltek.
Készítettek a mikroszkóphoz egy nano begyűjtő eszközt, amivel kinyerték a fejlett bolygót.
A segítségével nanobotokat készítettek, amit befecskendeztek egy daganatos szövetbe.
Megfigyelték a mikroszkóppal, hogy a fejlett lények elindultak a környezetüket romboló nép felé. Hosszasan megfigyelték őket, majd megosztották velük azt a tudást, ami szükséges volt, hogy környezetüket kímélve folytassák tovább életüket. A nép feltételek nélkül követte az idegenek utasításait, hiszen isteneknek hitték őket, valójában Isten csak egy van, az angyalokból rengeteg.

Neal Adams felfedezte mikroszkópos kutatásai segítségével, hogy a bolygók átmérője folyamatosan növekszik. A kutatócsoport másik tagja Matt Igniman továbbvitte az elméletét azzal, hogy valószínűleg a bolygó magjának belsejében keletkező gázok feszítik szét a bolygó kérgét. Ez arra enged következtetni, hogy egykor a Nap is egy kis bolygó volt, míg megnőtt, átrepedt a kérge és saját fénnyel rendelkező magmává vált. Gyorsan végigfutott a fejében a Naprendszerben található bolygók mérete és beugrott neki, hogy bizony a Jupiter a legnagyobb köztük. El is kezdte az előzetes számításokat, hogy mikor következhet be az a katasztrófa hogy a Jupiterből először exobolygó, majd szuper nova válik, melynek hatására a Föld lakhatatlanná válik. Közben egy korábbi szálon már bemutatott átlagosnak nem mondható, sokkal inkább különc férfi, akit mindenki őrültnek hisz, pedig csak angyalokkal kommunikál ugyanezeken a dolgokon gondolkozik, saját gondolataiként hallja az angyalok segítségét. Neki megmondták, hogy még minimum 30 millió év, míg a katasztrófa bekövetkezik. A Földről nézve eleinte 2 világító égitestet figyelhetünk meg, a Napot és a Jupitert. A Jupiter holdja az Európa lakhatóvá válik. Aztán az idő múlásával egyre nő a fénye.

A titkos szolgálat agresszív beavatkozás nélkül kíséri figyelemmel minden mozdulatát.
A tábornok, aki a kutatásokat pénzelte felfüggesztett minden kutatást, mikor megbizonyosodott róla, hogy az intelligens életfaj a segítségünkre siet.
Matt kétségbeesetten próbálta minél több féleképpen és több helyen publikálni: Segíts magadon Isten is megsegít. A tábornok nagy tiszteletben álló személy volt, aki rengeteg hőstettet vitt végbe és mindenki adott a szavára. Nem bírta volna elviselni, hogy tévedett. Mit gondolnának akkor róla azok akik eddig tisztelték őt? Ezért makacsnak tűnően ragaszkodott ahhoz, hogy nem folytatja a kutatások pénzelését.
Egy kíváncsi hacker, aki a semmittevésből él, a tőzsde hullámait lovagolja meg egy automatikus program segítségével, hozzáfér ezekhez a szigorúan titkos beszélgetésekhez amik a tábornok és a kutatócsoport között zajlottak. Felveszi a kapcsolatot a kutatócsoporttal, és névtelenül adományoz nekik egy hihetetlenül nagy összeget. A tábornok lánya tudtán kívül ugyanolyan helyzetbe került mint az apja, de ő felvállalta a hibáját, a tábornok ezt látva könnyes szemmel elhatározza, hogy ő is ezt fogja tenni, a lánya megkérdezni miért sírsz?
A tudósok az adományozott pénz teljes egészét elköltötték arra, hogy újult erővel és még újultabb technikákkal felszerelve ismét vizet keressenek a Marson, annak reményében, hogy ott újra lehet kezdeni az életet.
Matt ezt nevetségesnek tartotta és publikált egy lehetséges megoldást az interneten:
„Én nem a Marsra küldenék szondát, hanem a források mélyére, árral szemben, egyenesen a víz keletkezésének helyszínére. Ennek a szondának a tervezéséhez pedig az árral szemben úszó halak ergonómiáját lehetne tanulmányozni.
Mikor a tudósok tudtára jutott ez a lehetőség, az egyik tudós felszisszen, hogy én megmondtam előre hogy ez nem lesz jó ötlet, már minden elveszett, nincs pénzünk. Ekkor a tábornok úgy látta elérkezett az idő, amikor mindent jóvá tehet.
A tudósok felvették a kapcsolatot Mattel. Matt elmondta, hogy úgy képzeli el a jövőt, hogy gyárakat állítanak olyan atom meghajtású űrhajók készítésére, amelyek képesek az egész emberiséget a Pluto bolygóra szállítani, ami jelenleg olyan fagyos hogy semmi sem élhet meg rajta, de idővel ahogy a Jupiter egyre melegebb és a Földön egyre nagyobb a globális felmelegedés ennek hatására, úgy a Pluto-n is olyan környezet jöhet létre, mint az Antarktiszon.
A Mcmurdo állomáson olyan kísérleteket folytassanak, ami szimulálja a Pluto bolygón várható körülményeket. Az oxigén ellátás érdekében fákat kell telepíteni, de figyelembe kell venni, hogy akár egy Szupermen féle erődben, akár a felszín alatt valósul meg az újrakezdés, a növények nem fognak napfényt kapni, ezért UV lámpák fényével kell majd fotoszintetizálniuk. Ehhez jobb ha már most átállnak az önfenntartó környezetek sötétség üzemmódba, a tesztelések tökéletesítése érdekében. Az áramellátásért pedig a nullponti energia, az abszolút kifogyhatatlan forrás adhat örök energiát.

A végén a tudós a mikroszkóppal vizsgálja az újonnan felfedezett kvantum világot. Először a kvantum világ látszik, majd távolodik a kamera. A professzor is látszik, egyre távolodik, a Földet lehet látni, majd a Naprendszert, az Univerzumot, egy sejtet, egy szívet, egy felsőtestet, majd egy embert lehet látni, aki éjszaka ül a tengerparton, a csillagokat nézi, és megkérdezi a barátnőjétől:
- Gondolkoztál már azon, hogy van-e élet a bolygón kívül, és Isten tényleg mindenhol ott van?
- Igen, igen, igen, még bennünk is gyújtott egy szikrát, hogy a lelkünk tüze égjen, ami energiát ad életünkhöz.

 

Vége az első résznek.

 

 

 

Második rész

 

Két tudós beszélget. Az egyik megkérdezi a másiktól, hogy miért van a Szaturnusznak gyűrűje? Végiggondolja, hogy a bolygók átmérője, ha nagyon lassan is, de növekszik, s végül csillag lesz a bolygóból, és szétfeszíti a belső magma a külső kérget. Úgy gondolja ez minden csillaggal ugyanígy történik.
- Eddig azt hittem, hogy a Jupiter a legnagyobb bolygó.
- Ez így is van - mondta a tudós, aki az előbb kérdezett.
- Mert ezt tanították. De mi van, ha a Szaturnusz régebben nagyobb bolygó volt, mint a Jupiter? Csak olyan nagyra nőtt, hogy a külső kérgét ledobta magáról.
Szerintem, ahogy egy csillag tömege növekszik, úgy ezzel arányosan változik az általa kibocsájtott fény színe is. Mikor éppen lerobban a bolygó kérge és csak a fénykibocsájtó magma marad, akkor a szivárvány színskálájából az ultra ibolya színű fényt adja ki magából.
- Lehetséges, hogy ezért van szükség ultra ibolya fény ellen védő napszemüvegekre.
- Én is így gondolom, hogy valójában nem a Napból származnak ezek a sugarak.
- De ha így van, látnunk kellene a Szaturnuszt.
- Támadt egy ötletem! Ellenőrizzük le, hogy a Hold mennyi ultra ibolya sugárzást bocsájt ki magából. Úgy gondolom, amikor a Nap fénye eléri a Holdat, ami valójában a Szaturnusz, akkor felerősödnek a kémiai reakciók a felszínén és ezért világít a napsugaras része a felszínének.
- Igazad lehet, hiszen régen még nem lehetett látni nappal a Holdat, azóta öregedett a csillag és erősebb lett a fénye. De mi van, ha a Hold egy olyan anyagból van ami minden fényt visszaver? Mi van ha a Szaturnusz ultra ibolya fényét is csak visszaveri a Hold? Egyszerűen leellenőrizhető, hiszen napjainkban épp úgy keringenek az égitestek, hogy van egy időszak amikor a Föld takarja a Holdat a Szaturnusz elől. Ha épp ekkor lecsökken a Hold ultra ibolya sugárzása, akkor még jóval odébb lesz időben mire látható lesz a második Napunk.
Bár a NASA olyan információkkal látta el a Föld népét hogy a Hold a Föld körül kering, mégis kiderült tudósaink számára, hogy valójában
a Hold nem más mint maga a Szaturnusz bolygó, melyet ha napsugár ér, reflektálódik s így fénylik.

Később, ahogy évmilliók során növekszik a Szaturnusz csillag(-gá vált bolygó) tömege, úgy változik az általa kibocsájtott fény színe is, a szivárvány skálája szerinti sorrendben: ibolya, lila, kék, zöld, sárga, vörös árnyalataiban látható, azután, mikorra már olyan naggyá válik a tömege, hogy vörös óriás utáni állapotba kerüljön, tehát szupernóva lesz, akkor átvált a színe infravörösre, ami szintén túlesik a szabad szemmel látható tartományon kívülre.
- Tehát a csillag szupernóvává válik, a bolygó csillaggá, a hold pedig bolygóvá.
- Igen, de ehhez évmilliárdok kellenek.

Magyarországon egy dohányzó tudós a tüzet nézi az öngyújtóján, miközben rágyújt, s észreveszi, hogy ugyanolyan színe van a lángnak mint a nap fénye, ellentétben a propán-bután gázzal aminek kék színe van. Megfigyelte hogy a láng forrásánál kisebb a fény mint a lángcsóva végénél. Ebből arra következtetett, hogy kisebb a fényintenzitás a láng forrásánál. Ebből pedig az következik, hogy a Naphoz közeli bolygókon valójában kevesebb fény van nappal mint a Naptól távolibbaknál. Ezt az is bizonyítja, hogy télen közelebb van a Föld a Naphoz, nagyobbnak is látszik ez a csillag, mégis hidegebb van ilyenkor mint nyáron, amikor is távolabb van a Nap. Ezek szerint a Nap fénye úgy viselkedik mint az öngyújtó lángjának a fénye, és mindkét fény energiája elég nagy ahhoz hogy forró legyen.
- Következtetésképpen, - mondja a tudós - a Szaturnusz fénye épp úgy fogja érinteni a Földet mint a Nap fénye, tehát nincs szükség űrhajókra.
Nyáron távol vagyunk a Naptól nappal meleg van, mert a földrészünk a Nap felé fordul ami meleg színű, este pedig a Szaturnusz csillag felé fordul ami annyira hideg szín, hogy még nem is látszik (ultra ibolya), és hideget áraszt. Ilyenkor Ausztráliát jobban vagy több ideig éri a Szaturnusz fénye, ami hidegebb időjárást eredményez.
Egyes megfigyelések szerint a közelmúltban lila volt az "ég alja" napfelkeltekor amikor a Nap fénye még nem volt túl erős, és a Föld épp olyan irányba fordult, hogy fényszűrős távcsővel a Szaturnusz, mint csillag láthatóvá vált.
Azt még hozzá tette, hogy a csillagok mind gáz atomok az űrben, amik elektromos szikrával reakcióba léptek. Egyes kultúrákban a lélek ábrázolása egy testen belül gyúló fénygömb.

A Magyarországon lévő tudós, amint rájött, hogy nincs veszélyben a Föld, felvette a kapcsolatot Amerikában lévő barátjával, aki a Szaturnusz projektet vezette, és elmondta neki, hogy senkinek nem kell elhagynia a bolygót. Közben egy világvégét hirdető szélsőséges csoport lehallgatta a beszélgetésüket. Elkezdték terjeszteni a hírt, mert ők a tények ellenére hittek a világvégében, és ez az elmélet épp kapóra jött ahhoz, hogy senki ne akarjon elmenni.
Az amerikai kormány úgy vélte ez csak egy trükk annak érdekében, hogy kipusztuljon az emberiség, ezért tovább folytatta a toborzást, katonáknak és befolyásos embereknek parancsba adta, hogy készüljenek fel az útra, a többieknek meghagyta a döntést. Ugyanezt tette az összes nagyhatalmú ország, miután a tévéből megtudták mi folyik Amerikában.
Hírszerzéssel és ipari kémkedéssel megszerezték a terveket és lemásolták az űrhajót amit Amerika fejlesztett.
Az országok kormányai egy konferencián felvették egymással a kapcsolatot, fegyverszünetet rendeltek el, és felosztották egymás között a lakható bolygókat. A távolság nem számított, mivel hibernáló kamrák álltak rendelkezésre, és nullponti energiával korlátlan távolságra képesek eljutni.


Mikor eljött az idő, az emberek felszálltak az űrhajókra, és elindultak elfoglalni a bolygókat.
Mikor odaértek meglepődve tapasztalták, hogy már volt ott növényzet és az általa készített oxigén, ami az emberi élethez kell. Minden nagyon hasonló volt a Földi helyzethez. Az odaérkezett felderítő csapat tagjainak, amint beérkeztek a bolygó légkörébe, egy már jól ismert különösen jó érzés simogatta végig a hátukat. Olyan érzés lehetett ez, mint amit egy vasreszelék érezhet amikor egy papírlapra helyezve mágnest rakunk alá. A csapat tagjai mind egyszerre érezték, ahogy felállt a szőr a hátukon a boldogság érzésének különleges belső energiamegnövelő hatására. Landolás után ellenőrizték az oxigén tisztaságát, és felderítették, a biztonsági határon belüli terepet esetleges veszélyforrás után kutatva. Mivel a növényzeten kívül semmit nem találtak ezért rádión jelentést tettek az anyahajónak, miszerint mindent rendben találtak, és elkezdhetik az emberek szállítását a földre az utazókabinok segítségével. Egy-egy utazókabin jutott egy-egy családnak. Amint leérkeztek az utazókabinok, a családok kiszálltak, és egy autóriasztó távirányító szerű eszközzel gombnyomásra házzá alakították mechanikus mozgatómódszerrel a kabinokat.
A költözést végrehajtó vezetőség szigorú parancsba adta az embereknek, hogy tilos olyan területre lépni ami még nincs felderítve, és erős tanácsként adta tudtukra, hogy jobban teszik, ha nem mennek a saját házuktól messzire. Az anyahajó egyben műholdként is szolgált. Az emberek kötelező alap eszközei között volt egy kézi GPS-is, amely jelezte a bejárható terület határát. Ha a felderítők csapatain kívül valaki átlépte ezt, az anyahajóról, egy külön ezzel foglalkozó csapat egy tagja, élő beszélgetést kezdeményez a túlságosan kíváncsi önjelölt, felkészületlen, felderítésre vállalkozó flottással, és megkéri, hogy térjen vissza házába. Akadt olyan valaki is, akinek kíváncsisága erősebb volt, mint a bizalma abban, hogy a vezetőség jó okkal korlátozza a mozgásterületet a felderített földre.

Akik a Földön maradtak mindannyian várták, hogy elérjen a Földre a fény, így egy magasabb rezgésű tudatállapotba kerüljenek. S amikorra ideért, két csillag sütött le a Földre: a Nap és a Szaturnusz. Dupla fény=dupla energia: ellenállóbbak lettek az élőlények, elkezdődött egy evolúciós változás, az emberek képesek lettek olyan dolgokra amik eddig csak a fantáziájukban szerepeltek.

Miután az új bolygón már a megszokott mederben folyt az élet, új kísérletekbe kezdtek tudósaink.
Már az 1980-as évek óta titkos kísérleteket folytattak melynek célja egy láthatatlan távirányítású lebegő kamera összeállítása volt. Az elején nem sikerült tökéletesen láthatatlanra készíteni, ugyanis egy energiamező mindenképpen látszott, a helytelen energiaelosztás miatt pedig megolvadtak a tárgyak körülötte. A kísérleti fázisban a kamera neve Gömbvillám volt.
Tudósaink újult erővel és még újultabb technikákkal újra nekiláttak a feladat megoldásához. A kamera 360 fokos szögben rögzít és a jelet élőben továbbítja az irányítóközpontba, ahol rengeteg monitoron egyszerre az összes szemszög látható. Miután sikerült stabilizálni az energiafelhasználást, már teljesen láthatatlan lett az eszköz. A tudomány már elég fejlett lett, hogy olyan kicsire zsugorítsák a kamerát, hogy azt a nanodimenzióban tudják irányítani. Ezzel egy spermában lévő atomon keresztül megfigyelhetővé vált az ősrobbanás, majd ahogy fejlődik a magzat, úgy a világegyetem tágulása. Soha nem látott valódi felvételeket készíthettek ennek segítségével az összes létező történelmi eseményről is.
Ám egyes dimenziókban apró eltérő döntések sokasága hatására eltérő lett a történelmük is. Megvizsgálták egy dinoszaurusz maradvány atomjait, és azt látták benne hogy abban a dimenzióban nem pusztultak ki.

Írta: Al-Meri Musztafa

e-max.it: your social media marketing partner